Az SZTE-n zajló innovatív kutatásokról, pályázati lehetőségekről és tehetséggondozó programokról is szó esett a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napján. 2021. november 17-én az Innovációs Díjakat is átadták olyan kutatóknak, akik többek között az önvezető autók társadalomra ható pszichológiáját térképezték fel, bevett daganatkezelési eljárásokat gondoltak újra és polimer anyagok oldódási folyamatait monitorozó automatizált rendszert hoztak létre. 

– A Szegedi Tudományegyetem országos és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő minőségű, negyedik generációs tudományegyetem, amely 2019 óta Területi Innovációs Platformként a dél-alföldi innovációs ökoszisztéma központja. Kiemelt kutatóegyetemként évről-évre fejlesztjük nemzetközi szintű képzési és kutatási kiválóságunkat. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Egyetemünk számos nemzetközi rangsorban élen jár – mondta Dr. Fendler Judit. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja személyesen nem tudott részt venni az eseményen, ezért videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. – A Szegedi Tudományegyetem idén ünnepli alapításának 440., Szegedre költözésének 100. évfordulóját. Múltunk és elődeink öröksége kötelez bennünket, hogy továbbra is a legmagasabb minőséget képviseljük minden területen. Ezért folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősíteni tudjuk az ipari-akadémiai kapcsolatokat, és amelyekkel az SZTE tudásbázisára építve, kutatás-fejlesztésben és innovációban élen járó vállalkozásokkal építhetünk együttműködéseket. Ezt a célt szolgálja a mai nap és az elmúlt időszakban egyre aktívabb, egyetemi infrastruktúra fejlesztésünk is – fogalmazott Dr. Fendler Judit.

– A Szegedi Tudományegyetemen az Innovációs Napot közel tíz éve ünnepeljük, az esemény elsődleges célja a régió ipari szereplőinek az Egyetem kutatóival való megismertetése volt. Azóta ez a kezdeményezés intézményünkben minden szempontból kiszélesedett, ma már nemcsak a kutatók, hanem az oktatók és a hallgatók ötletei is találkoznak a vállalkozók tevékenységével. Ez elsősorban a vezetőség, a kormány és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásának köszönhető, akik anyagi javakat biztosítanak arra, hogy a tudásból, ötletből megvalósítás legyen – hallottuk Prof. Dr. Kónya Zoltántól, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesétől.  

Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese az NKFIH és az Egyetem együttműködésének formáiról, az eddig közösen elért eredményekről, és a felsőoktatási intézmények innovációs ökoszisztémában betöltött szerepéről tartott előadásában rávilágított: a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és kutatói élen járnak az elméleti tudásuk gyakorlatban való kamatoztatásában. 

Az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központot mutatta be előadásában Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese és Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója.

Prof. Dr. Csóka Ildikó kiemelte: az SZTE sikeresen meghosszabbította az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatát, így az Egyetem továbbra is be tudja tölteni az ökoszisztémában innovációs generátori szerepét. Elmondta, hogy az intézmény a Proof of Concept Alap segítségével 2021-ben is támogatni fogja az egyetemi innovációkat magasabb technológiai érettségi szintre lépni, hogy azok gyorsabban jussanak el olyan fejlettségi fázisra, amelyben már alkalmasak lehetnek üzleti jellegű hasznosításra.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta: fontos, hogy a szegedi egyetem kutatói megismerjék egymás munkáját, eszközeiket, céljait és kutatásaikat annak érdekében, hogy eredményeik még kiemelkedőbbek legyenek. Az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ erre is biztosít majd lehetőséget.

A rendezvényen Prof. Dr. Kónya Zoltán és Prof. Dr. Csóka Ildikó átadta az Innovációs Díjakat.

A Leginnovatívabb TDK munkáért járó díjban Gyenes Péter, „Kationos farmakonok eltávolítása vizes oldatokból polielektrolit/grafén-oxid multirétegekkel módosított nanoszűrő membránokkal” című kutatása részesült, témavezetője Dr. Szabó Tamás volt.

A Leginnovatívabb Phd munkáért Koós Krisztiánt díjazták „Energy Minimization Algorithms for Image-Guided Automatic Patch Clamp systems” nevet viselő kutatásáért. Témavezetője: Dr. Horváth Péter volt.

A Leginnovatívabb kutatómunkáért járó díjat a bölcsésztudományok és a társadalomtudomány területén végzett kutatásért Dr. Lukovics Miklós, Dr. Majó-Petri Zoltán, Dr. Palatinus Zsolt, Dr. Prónay Szabolcs és Dr. Volosin Márta kapták „A technológia elfogadás új generációs megközelítése önvezető technológiák vonatkozásában: in-situ fiziológiai mérési módszertan a fogyasztói élmény közvetlen meghatározására” című munkájukért.

A Leginnovatívabb kutatómunkáért járó díjat a műszaki tudományok területén Dr. Csendes Tibor kapta „A daganatkezelési brachyterápia műtéti tervezése optimalizálással” című kutatásáért.

A Leginnovatívabb kutatómunka a természettudományok és élettudományok területén Dr. Kozma Gáboré és Dr. Kukovecz Ákosé lett. A kutatók a polimer anyagok oldódási profiljának mérésére alkalmas szenzorrendszert terveztek és építettek meg.

A díjak átadása után a rendezvényen szó esett többek között az egyetemi tudás hasznosítását támogató keretprogramokról, pályázati lehetőségekről, az Egyetemen zajló innovációról és környezettudatosságról is.

Prof. Dr. Csóka Ildikó, és Gáspár Krisztián mb Innovációs igazgató felvezetésében a „Jó gyakorlatok a Szegedi Tudományegyetemen” címmel olyan sikeres ipari projektek mutatkoztak be, melyek a tartós kutatás-fejlesztési együttműködéseinkre adnak jó példákat. Az Univer Product Zrt., – SZTE együttműködést Dr. Palotás Gábor, és Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. – SZTE együttműködését Dr. Spaits Tamás és Dr. Berkó Szilvia mutatta be. Valamint prezentálásra került a K+F+I tevékenység az SZTE-n a zöld technológiák területén Dr. Janáky Csaba előadásában. 

Csuzdi Szonja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Nemzetközi Főosztályának vezetője online osztotta meg a hallgatósággal a Horizon Europe pályázat lehetőségeit. A főosztályvezető a részvétel szélesítéséről és kiválóságáról, a globális kihívásokról és az európai ipari versenyképességről is beszélt, valamint ismertetésre került az „Egészségügyi” klaszter, a „Digitalizációs, ipar és világűr” klaszter, illetve az „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter legfontosabb tudnivalói.

Végezetül Koppány Enikő, az SFF/Innovációs Igazgatóság üzletfejlesztési területének vezetője mutatta be a Virtus Program által koordinált Demola, EUGLOH és HSUP programokat.Zárásképpen a HSUP program előző évének országos második és harmadik helyezést elért hallgatói tartottak előadást arról, hogy milyen lehetőségeket nyújtott számukra a program.

Az esemény célja olyan szakmai programok biztosítása volt a hallgatók, a kutatók és az SZTE innovációs és stratégiai partnerei számára, amelyek a későbbiekben is erősítik és bővítik az SZTE innovációs ökoszisztémában meglévő szerepét, együttműködéseit és ipari kapcsolatait, támogatják harmadik missziós szerepét és biztosítják kutatási eredményének minél szélesebb körben történő megismertetését, a tudástranszfert.