Megnyílt a szegedi lézeres kutatóintézet interaktív látogatóközpontja, benne lézerhárfa, polárfagylalt, forgó tavirózsa és lézeres hangátvivő is található. Közben halad a szuperlézer felszerelése, ennek okán a világ legnagyobb kutatóit várják Szegedre – hangzott el az M1 Híradójában.

UV- és infravörös fényimpulzusokat ad ki ez a lézerrendszer, amit csak laboratóriumokban lehet látni. Most hétvégétől a látogatókat is beengedik a szegedi szuperlézer-központba, legalábbis abba a látogatói térbe, ami most nyílt.

„Fő célunk az volt, hogy olyan eszközöket állítsunk ki, amellyel a gyakorlatban ki lehet próbálni dolgokat, de azért nem elszakadni a huszonegyedik század adta lehetőségektől sem. Digitális eszközeink is vannak” – mondta a Híradónak Horváth Vera, az Interaktív Látogatói Tér vezetője.

A megnyitón a 2018-ban Nobel-díjjal kitüntetett francia kutató, Gérard Mourou úgy fogalmazott: a fizika a jövőben rendkívül fontos szerepet tölt majd be az emberek életében. Szerinte a világjárvány után egy sokkal nagyobb probléma jön majd, ami nem más, mint a klímaváltozás.

A kutató szerint tiszta és biztonságos atomenergiára van szükség, amelynek megteremtését segítheti a szegedi kutatóintézetben alkalmazott technológia.

Az ELI–ALPS 2017-ben nyitott meg, miután évekkel korábban Magyarország elnyerte az építés jogát többek között Nagy-Britannia és Franciaország elől. A tudományos nagyberuházást a magyar kormány 37 millió euróval támogatta, mára a világ első tíz fizikai kutatóintézete közé tartozik.

A műszaki fejlesztések pedig jelenleg is folynak. Ezzel párhuzamosan azonban az épületben – a meglévő műszerpark segítségével – gőzerővel folynak a kutatások, amelyek a rákgyógyításban és a környezetvédelem területén is óriási változást hozhatnak. Az intézet ügyvezetője, Szabó Gábor korábban azt mondta az M1-nek: a világon egyedülálló eszközökkel rendelkeznek, amelyek máshol nincsenek.


„Miért jönne ide egy kutatócsoport Németországból? Éppen az itt járt kutatócsoportok közül említhetném Izraelt is. Azért, mert itt van valami olyan kísérleti berendezés, amivel el lehet végezni azt a kísérletet, amit ő megtervezett, és amit sehol máshol a világon nem lehet elvégezni” – szögezte le az ELI–ALPS Lézeres Kutatóintézet ügyvezető igazgatója.

A tervezett öt speciális lézerből eddig hármat szereltek be a szegedi kutatóközpontban. Az ELI teljeskörű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése 2023-ra fejeződhet be