Szeptember 14-én, ma 700 éve, hogy Dante Alighieri, az itáliai költő, filozófus, az olasz irodalom nagy klasszikusa elhunyt Firenzében. Isteni színjáték című művét a világirodalom egyik legnagyobb költeményének emlegetik. A 700. évforduló alkalmából egész évben ünnepel a kultúra – itthon többek között az Isteni pokol című művel, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője, a számos díjjal rendelkező Tóth Péter jóvoltából.

Dante társadalmi hatása már életében is széleskörű volt, műveit a hétköznapi ember nyelvén írta, amelyek amellett, hogy nyelvezetileg közel álltak az emberekhez, a nép gondolkodásmódját is hűen ábrázolták. Ez az év, különösen 2021. szeptember 14. pedig azért is különleges a kultúra számára, mert ezen a napon 700 éve hunyt el Firenzében. Dante léte örökérvényű, hiszen a múlt embere számára ugyanúgy volt mondanivalója, ahogy a mai kor olvasójának is aktuális – éppen ezért nemzetközi és hazai szinten is sokan és sokféleképpen emlékeznek meg róla.

Űrutazás, film, felülvizsgálat

Dante leghíresebb műve, Az Isteni színjáték, amely egy, a pokolban, a purgatóriumban és a paradicsomban tett utazás történetét meséli el, immár az űrben is “olvasható”. Egy művészeti könyvekre szakosodott bolognai kiadócégnek sikerült meggyőznie öt űrügynökséget, hogy szállítsák Dante Isteni színjátékát a Nemzetközi Űrállomásra, majd engedjék szabadjára az űrbe. Pupi Avati, olasz filmrendező életrajzi filmet forgat az olasz nyelv atyjáról. Avati már 17 éve tervezi a Dante-film megalkotását, a forgatásra Toszkánában, Romagna-ban és Cinecittà-ban kerül sor, olyan hű rekonstrukciókkal, mint például az Alighieri család háza. De idén rendezték meg, immáron nyolcadik alkalommal, Rómában a Giornata mondiale della poesia (A Költészet Napja) nevű eseményt is, amelyet az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézete (EUNIC) szervezett a római Dante Társaság elnökségével karöltve, az online formátumban zajlott rendezvényen Dante előtt tisztelgett a nemzetközi kultúra. A világszerte szervezett, számos további esemény mellett év elején jelentette be az olasz költő leszármazottja, Sperello di Serego Alighieri, hogy szeretné felülvizsgálni Dante halálos ítéletének miértjét. Alessandro Traversi ügyész, a felülvizsgálat előkészítőjének nyilatkozata szerint nem jogi értelemben vett kivizsgálásról van szó, csupán „szellemi felülvizsgálatról”. Traversi hozzátette, Dante halálának idei 700. évfordulója jó apropót jelent a felülbírálatra.

Tóth Péter zeneszerző Isteni pokol című darabjának főszerepében Dante

Itthon is méltón emlékeznek meg Danteról, ezen belül is a Babits Mihály által a világirodalom legnagyobb költeményének nevezett Isteni színjátékról. Országszerte kiállítások, különböző események látogathatóak, a Magyar Állami Operaház is külön estet szentel az olasz költőnek. Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia aktív tagja, számos díjjal rendelkező zeneszerző, aki tavaly kapta meg az Érdemes művész elismerést is, Isteni pokol című, nagyszabású művével tiszteleg Alighieri előtt.

Bár a zeneszerző-akadémikus már tavaly elkészült legújabb alkotásával, amely félúton helyezkedik el a klasszikus értelemben vett oratórium és a koncertopera között, a pandémia miatt csak most ősszel láthatja a nagyközönség élőben – novemberben Szegeden, jövőre pedig a tervek szerint többek között Olaszországban is.

„Baranyi Ferenccel régi a barátságunk, és nem olyan régen kaptam tőle az Isteni pokol szövegkönyvét, a zenemű megszületése pedig Strausz Kálmán felkérésével érkezett el. Életem a művészet, a zene szeretete, ez a darab pedig tisztelgés egy olyan művész előtt, aki kortalan” – mondja Tóth Péter. „Nagyon szerettem az alkotás folyamatát, ahogy a zene alkalmazkodik a szituációhoz és a szöveghez, ebből adódóan a valódi érzelmek a zenében is visszaköszönnek”.

A zeneszerző-akadémikus számára a komponálás során a legnagyobb kihívást a négyszólamú férfikar jelentette, mivel eddig főleg női- és vegyeskarokkal dolgozott. Számára kiemelten fontos a fiatal nemzedék komolyzenei érdeklődésének felkeltése.

„A zenei nevelés fontos szerepet játszik a személyiség formálódásában és fejlődésében. A fiatalok klasszikus zenével való találkozása korántsem természetes, sokak számára a klasszikus zenével való kapcsolatuk az iskolai tantárgyra korlátozódik. Fontos, hogy nem kell választaniuk: a könnyűzene mellett a komolyzene is elfér, és a magyar komolyzenei oktatás, a zeneiskolai rendszer és a Kodály-iskolák működése lehetőséget ad a fiatalabb generáció számára, hogy a zenekultúra és a klasszikus műfaj a mindennapjaik részévé váljon” – tette hozzá Tóth Péter, aki több, mint 10 díjjal büszkélkedhet, számos kórusműve nyert elismerést magyar és nemzetközi versenyeken. 2007-ben Erkel-díjat, 2009-ben KÓTA-díjat, 2013-ban Bartók-Pásztory Ditta-díjat kapott, 2020-ban Érdemes művész lett. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője.