A modern gyógyszerfejlesztést és az élet-, illetve anyagtudományi kutatásokat segítő berendezésekkel bővítette infrastruktúráját uniós támogatással, több mint 740 millió forintból a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Martinek Tamás professzor, a program szakmai vezetője a projekt eredményeit bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a fejlesztésnek köszönhetően a következő egy-két évtizedben magas színvonalú szerkezetvizsgálati eszközök állnak a szegedi kutatók rendelkezésére.

Az egyetemen olyan mikro CT-berendezést állítottak üzembe, amely a hagyományos klinikai készülékeknél hét, nyolc nagyságrenddel nagyobb – a minta méretétől függően akár néhány száz nanométeres – térbeli felbontásra képes. Az eszközzel a kutatók kisméretű minták roncsolásmentes szerkezetvizsgálatát végezhetik el. A berendezéssel elvégezhető kompozit- vagy porózus anyagok, üzemanyagcellák, elektronikai eszközök, 3D nyomtatással készült tárgyak szerkezetvizsgálata, de alkalmas biológiai minták, elsősorban csontok, illetve kontrasztanyag használatával lágy szövetek tanulmányozására is. A berendezéssel akár valós időben is vizsgálhatók a különböző mechanikai hatások miatt bekövetkező szerkezeti változások is.

Az eszközt használva az SZTE munkatársai olyan, kétkomponensű anyagok homogenitásának vizsgálatára alkalmas megoldást is kidolgoztak, amely a korábbi óriási számítási kapacitást igénylő, hetekig vagy hónapokig tartó módszerek helyet néhány perc alatt eredménnyel jár.
Dombi György professzor elmondta, a fejlesztés részeként korszerűsítették az SZTE NMR-spektroszkópját. A molekuláris szintű szerkezetvizsgálatra alkalmas berendezést egy a korábbinál lényegesen jobb jel-zaj viszonyú fejjel szerelték fel, és ehhez kapcsolódva üzembe állítottak egy héliumgyűjtő, hélium-cseppfolyósító és egy nitrogéncseppfolyósító rendszert is. A beruházásnak köszönhetően a mérések már napi 24 órában folyamatosan, távfelügyelettel végezhetők.

A mágneses magrezonancia spektroszkópiához (NMR) szükséges mágneses teret szupravezetővel állítják elő, amelynek hűtéséhez cseppfolyós héliumot, illetve nitrogént használnak. A fejlesztés eredményeként a töredékére csökkentették a rendszer héliumveszteségét, a cseppfolyós nitrogént pedig a SZTE saját maga állítja elő – tudatta a szakember.