A Facebook a kezdetektől ingyenesnek hirdeti szolgáltatásait, melynek alapesete a regisztráció és profilunk létrehozásának lehetősége. Ezt követően számos egyéb lehetőség is megnyílik, ezek nélkül azonban semmi. És már ez sincs ingyen, noha a Facebook eddig épp ezt állította. Meg is bírságolták érte világszerte többször, ma épp Magyarországon.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a mai nappal szabta ki történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kirótt bírságát, 1,2 milliárd forintot a Facebook Ireland Ltd. – vel szemben. A cég jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában, mivel a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért.

A Facebook (ún. zéró áras) üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz.

A hivatal álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített „Ingyenes és bárki csatlakozhat”, „Ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről – azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a Súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók.

A GVH úgy ítélte meg, hogy az ingyenesség üzenete hamis, miközben több szintű – ráadásul átláthatatlan – felhasználói elköteleződés áll mögötte. Számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően az online platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa.

A bírság meghatározásakor a Facebook magyarországi hirdetési bevételének csak egy részét vették alapul, és beszámították az együttműködő magatartást is – a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a Súgóközpont kifogásolt tartalmát.

Az Egyesült Államokban és Európában egyaránt születtek hasonló döntések a Facebook magatartásával összefüggésben. Olaszországban egy éve 10 millió eurós (3,3 milliárd forintos) bírságot kaptak, Nagy Britanniában a kiszabható legmagasabb 500 ezer fontos (196 millió forintos) büntetést. az íreknél 2 milliárd eurós büntetést helyeztek kilátásba 50 millió felhasználót érintő adatszivárgás miatt, miközben a Cambridge Analytica-botrány után az USA-ban 5 milliárd dollárt fizetnek.

2019 áprilisában az Európai Bizottság és tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok nyomására a Facebook frissítette felhasználási feltételeit és szolgáltatásait.

„Rengeteg értékes ingyenes online szolgáltatás elérhető, de nem létezik ingyen ebéd. Ezekért a szolgáltatásokért is fizetünk – ha készpénzben nem is, az adatainkkal.”

“Az elvárás, hogy a dolgok az interneten természettől fogva ingyenesek, segített elaltatni a gyanúnkat, úgyhogy belementünk egy Fausti alkuba – és hogy megspóroljunk pár fillért ma, elfogadtunk egy bizonytalan és korlátlan kockázatot a jövőre nézve.” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke tegnap, az „Internets of the World” konferencián Koppenhágában.