A repüléssel kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy nehezen oldható meg szénhidrogének elégetése nélkül a levegőbe emelkedés. De a légi utazás népszerűségére való tekintettel kell egy fenntarthatóbb alternatívát találni rá. Erről az AeroDelft nonprofit cég is így vélekedik, akik egy olyan energiaforrással kísérleteznek, amelynek végterméke vízgőz.

„Mivel nem mehetünk vonattal például az Egyesült Államokba, ezért a repülést kell megreformálnunk” – mondta Liam Megill, aki a vállalat társalapítója. A cég jelenleg egy hidrogén üzemanyagcellát tesztel repülőikben.

A repülés történetébe írhatják be magukat azzal, ha Phonix névre keresztelt projektjük sikeressé válik, ami a légi utazás legbiztonságosabb és legzöldebb formája lesz.

A prototípust már áprilisban bemutatták, és mindössze egy tartálynyi folyékony hidrogénnel 2000 km-nél nagyobb távolságot tett meg 200 km/h sebességénél. A tervek alapján a 2021-ben már tesztüzembe helyezhetik.

A kialakítás úttörő olyan szempontból is, hogy a szárnyakon 14 méter hosszan apró perforációk vannak, amik a gép könnyebb mozgását teszik lehetővé, és csökkentik az ellenállást. Több biztonsági funkciót is beépítettek, szellőzőrendszereket és különböző érzékelőket hidrogénszivárgás esetére, továbbá egy elektromos akkumulátort, ha az üzemanyagcella meghibásodna. Az emberek a Hindenburg zeppelin 1937-es, és a Challenger űrhajó 1986-os balesete óta félnek a hidrogénnel működő eszközöktől, de Megill szerint az ő repülőjük nem tartalmaz ilyen hatalmas mennyiségű hidrogént.

A hidrogén, a legkönnyebb és legtöbb helyet igénylő elem, kilogrammonként háromszor annyi energiát termel, mint a kerozin, de gáz formájában hatszorosa a térfogata. A Phoenix folyékony halmazállapotban tartja a hidrogént azáltal, hogy -253°C hőmérsékleten tárolja, ezzel felére csökkentve a szükséges helyet.

Szkeptikusok mutattak rá, hogy a hidrogén kinyerése továbbra is rengeteg szén-dioxidot juttat a levegőbe. De a drágább módszer, a hidrogén elektrolízis abban az esetben szén-semleges lehet, ha megújuló energiaforrásokból származó áram felhasználásával történik a kinyerés.

„Ha szennyező módon állítjuk elő a hidrogént, akkor nincs előnye a kerozinnal szemben” – mondta Bertrand Piccard, aki 2016-ban szén-dioxid mentes módon repülte körbe a Földet a Solar Impulse nevű repülőgépen, amelynek akkumulátora csak napenergiával működik. Ez a módszer viszont távol áll attól, hogy a tömegszállítás eszközévé válhasson.

Kutatók dolgoznak a technológián, ami kizárólag akkumulátorral működő repülőgépeket eredményezne.

Norvégia tavaly már bejelentette, hogy 2040-re az összes rövidtávú járatát elektromosra cserélné.

A szkeptikusok azonban azt állítják, hogy az akkumulátorcellák soha nem lesznek elegendőek a nagy repülőgépek és a távolsági járatok üzemeltetéséhez, és hogy a hibrid megoldásoknak kell elsőbbséget élvezniük.

2017-ben 69 ország, köztük Hollandia és az Egyesült Királyság, önként jelentkezett a Korsaia (a nemzetközi repülés szén-dioxid kibocsátás csökkentésének rendszere) célkitűzéseire, amelyek több mint a felére csökkentenék a légközlekedés CO2-kibocsátását 2050-re.

Megill reméli, hogy 2030-ig a Phoenix által bemutatott technológia felhasználható lesz egy kereskedelmi utasszállító repülőgép létrehozására, de ehhez egy jelentős befektetőnek kell beruházni rá. Ugyanis amíg a befektetők nem látják az értéket a hidrogén meghajtású gépekben, addig a kényelmes és megszokott kerozinnal működő gépeket fogják előnyben részesíteni a légitársaságok, bármennyire is alátámasztott a szén-semleges légi közlekedés létezése – írja a The Guardian.

(Képforrás: https://www.instagram.com/p/BxW5c1SncZY/?utm_source=ig_embed)