• 2019-09-15 - Enikő, Melitta napja van.

Select Page

extra wordpress theme

Egyre többet költünk élelmiszerre

Egyre többet költünk élelmiszerre

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat, amit a továbbra is stagnáló főindex is alátámaszt. A cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

A főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont. Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók. A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal. Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban, ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora. A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” – mondta el Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly. Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16% helyett 18%). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. A megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie. A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel, meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig Európai Uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget.

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitás-bővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka.
A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest. Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.

Online adás

lejatszo