Egy képzeletbeli időgéppel 80 évet repülünk vissza az időben és az akkori Délmagyarországot szemlézzük. Nézzük, miről írt a lap 1939. január 23. és 29. között.

24-i lapból kiderül, hogy a spanyol helyzet miatt ideges hangulatú francia-angol eszmecserék zajlottak. A franciák attól tartottak, hogy Franco tábornok győzelme esetén kénytelenek lesznek katonailag biztosítani a pireneusi határaikat. Az angolok nem osztották ezt az aggodalmat. A másik aggodalom arra vonatkozott, hogy Franco győzelmes esetén az olaszok feltételeket szabhatnak a kivonulásuk kapcsán Franciaországnak.

A Sunday Express szerint újabb Mussolini – Hitler találkozó készülődik.

Varsóban biztosították a magyar kormányt arról, hogy Ruszinszkó azaz Kárpátalja visszafoglalásában számíthat a lengyel támogatásra.

Szeged hű maradt a nemzeti újjászületés mozgalmához és szelleméhez – jelentette ki vitéz Rátz Jenő nyugalmazott honvédelmi miniszter a MÉM zászlóbontó gyűlésén.

25-én áramlanak a hírek az előző napi barcelonai eseményekről: Háborús helyzet uralkodik, Védelmi juntát alakítottak ki a városban, ahova Miaya tábornokot várják. A kórházak tele vannak sebesültekkel, a lakosság lövészárkokat és védelmi pontokat épít, akadozik az élelmiszer-ellátás. Folytatódnak a légicsapások is, az angol állampolgárokat az angol követség távozásra kéri fel. A nemzetközi sajtó részleges olasz mozgósításról beszél, az olaszok cáfolják az infót.

A 26-i újság a honvédelmi javaslat interpellációival is foglalkozik, ezt olvashatjuk többek közt: Ipar nélkül nincs hadsereg. Ipar nélkül a magyar emberanyag csak ágyútöltelék. A javaslatot a Ház elfogadta.

A köztársasági kormány feladta Barcelonát, visszavonulásuk közben felrobbantják a főbb közlekedési utakat.

Menekültáradat tart a francia határra, ahol felkészültek a fogadásukra, a köztársasági kormány felkérte a franciákat, hogy 150 ezer menekültet fogadjanak be. A franciák nem engedik be a menekülteket az ország belsejébe, hanem táborokban illetve az észak-afrikai gyarmataikon helyezik el őket. Bonnet francia külügyminiszter kijelentette hogy ennyi embert nem tudnak befogadni, menedéket adnak az időseknek, a nőknek és a gyerekeknek, azonban a fegyverforgató férfiakat nem fogadhatják be.

Enapi hír, hogy 60 ezer olasz tartalékost hívtak be gyakorlatra, 30-ára pedig összehívták a német nemzetgyűlést, ahol többek közt Hitler is beszélni fog.

Szegeden eldőlt, hogy megkezid nyáron az ideg-és elmeklinika építését, a helyét később jelölik ki.

A 27-i lapban a külügyminiszter vázolja a főbb külpolitikai álláspontokat. Nincs érdekellentét Németország és Magyarország között, Hitler szentnek és sérthetetlennek tartja a magyar-német határvonalat, Olaszországgal és Lengyelországgal változatlanul baráti a viszony és van esély a magyar-délszláv együttműködés létrejöttére.

A spanyol nemzetiek bevonultak Barcelonába, Róma ünnepli Franco győzelmét.

Chilében földrengés volt, az áldozatok száma 20 ezerre tehető.

Hitler 30-i beszéde jelentős nemzetközi aggodalmat váltott ki már előzetesen is.

Franciaország, Anglia és az Egyesült-Államok közös rádiószózattal fordulnak a világ nyilvánosságához.

A német lapok beavatott helyről szerzett információikra hivatkozva, esztelenségeknek minősítik a külföldi lapokban megjelent híreszteléseket, amelyek a német birodalom újabb terveiről tudnak. Az újabb híreszteléseket a lapok erélyesen visszautasítják. A külföldi híresztelések azt állítottak, hogy olasz-német mozgósítás folyik”, hogy német-szovjetorosz egyezmény megkötése áll küszöbön, hogy Németország be’ akar vonulni Hollandiába, hogy élelmiszerhiány uralkodik Németországban és hogy a birodalomban Hitler-ellenes hangulat lenne fokozódóban. Deutsche Allgemeine Zeitung” azt írja, hogy hamis jelentésekkel űzött régi játék ez, amelynek a világ nyugtalanítása a célja.

28-án megtudjuk, hogy Roosevelt elnök 50 millió dollár haladéktalan megszavazását kérte a törvényhozástól 565 vadászrepülőgép vételére és felfegyverzésére, továbbá a híradóhadtest részére rádiókészülékek beszerzésére.

Daily Telegraph jelentése szerint Ribbentrop külügyminiszter útján Hitler kancellár levelet küldött a lengyel elnöknek. Ellenőrizhetetlen hír szerint a levélben a kancellár helyesnek találná, ha Lengyelország belépne az antikomintern egyezménybe. Ennek ellenére úgy látszik, Lengyelország megmarad negatív álláspontján. Másrészt nem lép ki a Népszövetségből és nem mond le Franciaországgal kötött katonai szövetségről. A Ribbentrop és Beck közti varsói megbeszélés eredményeként elhangzott, hogy I. Nem lesz idén tavasszal előnyomulás kelet felé független Ukirajna megteremtése végett. 2. Nem lesznek műveletek a Szovjet ellen. 3. Lengyelország elismeri, hogy Danzig főként német jellegű város, de a danzigi kikötőre vonatkozó összes lengyel előjogok és kívánságok érintetlenül maradnak. Párisi jelentés szerint a szovjet kormány nagy haderőt von össze Ukrajnában.

Barcelona elfoglalása után támadás kezdődik Valencia ellen. A nemzeti csapatok folytatják az előrenyomulást.

Az angolok aggódnak az olasz hadgyakorlatok miatt, noha azokat az olasz kormány szokásos gyakorlatnak minősítette.

A franciák is aggódnak. Általában arra számít a francia közvélemény, hogy a Berlin római tengely a spanyol helyzetben beállott fordulat hatása alatt uj követelésekkel fog fellépni és Olaszország rövidesen határozott formában meg fogja fogalmazni Földközi-tengeri és afrikai igényeit.

Az aradi római katolikus gimnázium kérte, hogy az intézetnek adják vissza nyilvánossági jogát, ezt a román kultuszminiszter elutasította. A válasz Aradon nagy feltűnést keltett.

A 29-i lap Chamberlain angol miniszterelnök birminghami beszédével nyit: Anglia és Amerika ellenáll az erőszakon alapuló világuralom esetleges követelésének ‘ – „Célunk továbbra is a béke, de fel kell készülni az ország, a nép es a szabadság elveinek védelmére” – jelenti ki.

Franciaországot továbbra is aggasztja az olasz mozgósítás, a sajtó szerint Franciaországnak hasonló intézkedésekkel kell válaszolnia.

Az államtanács ülésezik az Elysée-palotában, ahol Bonnet külügyminiszter ismertette a külpolitikai helyzetet, azután tájékoztatta a tanácsot a spanyol határon foganatosított intézkedésekről, amelyeknek célja, hogy összhangba hozzák Franciaország biztonságát az emberiesség kívánalmával.

Megdöbbentően romlik Szeged gazdasági élete, az elmúlt 15 évben gyárak, vállalatok, kereskedések, pénzintézetek tömege szűnt meg, amik helyett újak nem keletkeztek. – ezt követőern a cikk listát közöl a veszteségekről.

Ez volt az időgépes lapszemle az 1939. azonos időszakában megjelent Délmagyarországból. Az archív példányokat a Hungaicana adatbázisában találhatják az érdeklődők.