Az országokat rangsoroló nemzetközi bizalom felmérésekben Magyarország általában a középmezőnyben helyezkedik el, azonban egy friss, városrégiókat elemző kutatásban Szeged és környéke előkelő helyen végzett. A kutatásból kiderült továbbá, hogy a pénz boldogít-e.

Úgy tűnik, hogy a szegediek jobban bíznak egymásban, mint az országos átlag. Erre enged következtetni az a tény, hogy míg az országokat vizsgáló nemzetközi bizalomfelmérésekben Magyarország a középmezőnyben található, addig a Duna-régió kiemelt városrégiói közül a 3. helyet foglaljuk el.

A szegedi székhelyű Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület kutatói 11 ország 12 városrégióját rangsorolták 2018 őszén online kutatás 860 kitöltött kérdőíve alapján. A nemzetközi mintában Sofia, Szarajevó, Prága, Koprivnica, Szeged, Budapest, Podgorica, Freiburg, Bukarest,
Belgrád, Kassa és Ljubljana szerepelt.

Az eredmények alapján kiemelhető, hogy az ún. emberi bizalom alindex esetén a szegediek különösen jól szerepeltek, hiszen Freiburg és Podgorica mögött a dobogó harmadik helyét foglalják el. Az egyes tényezők közül is a legjobban a családtagjainkban és a barátainkban bízunk meg, jelentősen
meghaladva a nemzetközi átlagot. A boldogság indexet illetően a magyar értékek a középmezőnyben helyezkednek el, mindez összecseng azzal, ami az országos szintű eredményekben megjelenik. Vannak viszont olyan témakörök, ahol a magyar értékek a legmagasabbak:

 A 11 vizsgált ország városrégiói közül a szegediek és a budapestiek a leginkább optimisták a
jövőjüket illetően, méghozzá kimagasló mértékben: mindösszesen 3,17 pont volt a 11 ország
átlagpontszáma, ezzel szemben Magyarországon meglepően magas, csaknem 4,4 pontos átlag
született, amelynél a második legoptimistább ország kitöltői is 0,84 ponttal kevesebbre
értékelték az állítást.

 A vizsgált 11 ország városrégiói közül a szegediek és a budapestiek gondolják leginkább úgy,
hogy a legtöbb emberhez pozitívan viszonyulnak.
Vajon mitől függ az, hogy mennyire vagyunk boldogok? Jövedelmi szinttől? Nemtől? Iskolai
végzettségtől? Családi állapottól? 860 ember válaszai alapján megvizsgáltuk a válaszok és a
demográfiai adatok kapcsolatát úgynevezett kereszttábla-elemzéssel. Legfőbb megállapításaink:

 a 21-29 éves korosztály tagjai a leginkább optimistábbak a jövőjüket illetően, a 30-39 és 40-49
év közöttiek kevésbé optimisták

 a 30-39 éves korosztály vallja magáról leginkább, hogy gyakran van jó kedve és emelkedett
hangulata

 minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál boldogabbnak érzi magát

 legkevésbé a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők szerint van
értelme és célja az életnek

 pozitívabb jövőképük a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek van

 a nagyobb jövedelemmel rendelkező válaszadók boldogabbnak érzik magukat

 a havi jövedelem nagysága egyenesen összefügg azzal, hogy mennyire tartják szépnek az
életet

 a leggyakrabban a közepes jövedelemszinttel rendelkezők kelnek boldogan

 a férfiak jobban megbíznak ismerőseikben, mint a nők

 a nők több mint fele szerint a valaha elvesztett bizalom nem nyerhető vissza.

 leginkább a 21-29 és a 30-39 év közötti korosztály bízik meg embertársaiban

 minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jobban bízik kollégáiban

 leginkább a munkanélküliek gondolják úgy, hogy a legtöbb ember kihasználná őt, ha tehetné,
azonban magukat megbízható embernek tartják

Az „Attractive Danube –Improving Capacities for Enhancing Territorial Attractiveness of the Danube Region” elnevezésű projekt 2017. január és 2019. június között kerül megvalósításra. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.