1983-ban ezen a napon mutatták be az amerikai mozik A sebhelyesarcú című filmet.

Az 1930-as években születtek meg Hollywoodban a ma klasszikusnak nevezhető bűnügyi filmes műfajok: a thriller, a gengszterfilm, a krimi és kicsivel később az európai filmek hatására a legrejtélyesebb és legsötétebb bűnügyi filmes műfaj, a film noir.

A 30-as évek nagy gengszterfilmes triója A kis cézár, A közellenség és A sebhelyesarcú volt. A szesztilalom időszakát élték ekkoriban, az utcákon tombolt az erőszak, a bandák egymással háborúztak a hatalomért. Az első gengszterfilmeket újságcikkek ihlették, a forgatókönyvírók a korszak nagy bűnözőiből formáltak kitalált figurákat. A bűnöket legfőképpen bevándorlók és kevert nemzetiségűek követték el, főként olasz-amerikaiak. Közülük máig a leghírhedtebb alak Al Capone volt, akinek elfogatásáról szintén Brian De Palma készített legendás filmet, Aki legyőzte Al Caponét címmel. 

Az olasz származású Brian De Palma az 1960-as években kezdte meg pályafutását, Új-Hollywood második generációjának egyik legnagyobb üdvöskéjeként, példaképei Francois Truffaut és Hitchcock voltak. Ő fedezte fel Robert de Niro-t is, aki első főszerepeit De Palmanak köszönheti.

De Palma legkorábbi thrillerjei Hitchcock iránti tiszteletét mutatták, ilyenek voltak a Nővérek, a Carrie, a Megszállottság és a Gyilkossághoz öltözve.

1983-ban mutatták be A sebhelyesarcú általa készített remakejét.

A film egy hosszú dokumentumfilmes jelenetsorral nyit, melyben először Fidel Castroról látunk képeket, pontosabban arról a beszédéről, melyben megnyitja a kubai börtönöket és az Egyesült Államok felé szabad elvonulást enged a politikai foglyoknak. Rengeteg ember indul Miami felé, akik közül több ezer valójában köztörvényes bűnöző. Ilyen Tony Montana is, aki pár barátjával egy menekülttáborba kerül. Egy Miamiben élő gazdag kubai férfi ajánlatot tesz nekik, hogyha végeznek a tábor egy lakójával, aki korábban politikai bűnöző volt Kubában, szabadon távozhatnak zöldkártyával. Így is történik minden és hamarosan a válogatott gazemberekből álló banda rászabadul Miamire. Már rögtön a drogügyletek sűrűjébe keverednek, gyilkosságok, utcai leszámolások és sötét üzelmek kapcsolódnak Tony és társai nevéhez. A hirtelen haragú, véreskezű gengszter pedig nem hagyja, hogy elmenjenek mellette a dolgok, az egész világot akarja. Miután leszámol főnökével és más helyi maffiaemberekkel kiépíti a kapcsolatot a dél-amerikai droggyárosok és az amerikai piac között. Ezzel rengeteg érdek keresztezi egymást és az ellenségei sorban gyűlnek, a bukására áhítozva.

A sebhelyesarcú az egyik legjobb gengszterfilm, amit valaha forgattak és azon kevesek között van, melyeknél a remake jobb, mint az eredeti film. De Palma filmje grandiózus a maga háromórás játékidejével, de a mester remekül tart minket a markában végig, filmje ezerrel pörög, felturbózva Giorgio Moroder fantasztikus filmzenéjével. Morodernek, az elektronikus zene egyik megalapozójának is ez volt az egyik legjobban sikerült filmzenéje, melyért Golden Globe-díjra jelölték. 

A gengszter tematikáját nézve is tökéletes alkotás A sebhelyesarcú, de hihetetlenül bőséges korrajzot is ad az 1980-as évek Amerikájáról. A bevándorlási válság, a bűnözés elhatalmasodása és a korrupció mindenhol jelen van, miközben a klubokban tombol a késői diszkókorszak, a táncparketteken pedig olasz öltönybe és kopogós sarkú cipőkbe bújt kubai gengszterek ropják a táncot. Az óceánparti környezetet kihasználva a lehajtható tetejű, hatalmas, benzinzabáló sportkocsikból is a korabeli diszkóslágerek bömbölnek.

Minden szereplő élete egyik legjobbját hozza: Al Pacino zseniális a dühöngő, látszólag elvtelen bűnöző szerepében.

Saját korában A sebhelyesarcú hatalmas felbolydulást keltett, erőszakos jelenetei miatt a legszigorúbb korhatár besorolást (az X-et) kapta, valamint azért mert sokak szerint rossz színben tüntette fel a dél-amerikaikat. Ennek ellenére az évben a 10. legnagyobb bevételt hozó alkotás volt.

A film forgatókönyvírója a méltán híres Oliver Stone volt, akit ennek a filmnek a sikere csábított vissza a filmiparhoz és a filmben leírt és megjelenített drogproblémák segítettek legyőzni számára saját függőségeit.

A sebhelyesarcú ma hivatkozási pont filmeseknek, és kötelező tananyag minden filmes kurzuson. Képsorai megihlették az MTV-korszak klipjeit, de hatással voltak a számítógépes játékok világára is. Az igen népszerű GTA-sorozat Vice City része szinte egy az egyben megidézi A sebhelyesarcú világát, valamint saját videojátékot is kapott a film 2006-ban Scarface: The World Is Yours címmel.