Az epilepsziaroham kezelésére dolgoztak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neurológiai betegségekkel foglalkozó kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

Berényi Antal – aki a munkatársaival végzett kutatásaik eredményeit a patinás idegtudományi szaklapban, az oxfordi Brainben publikálta – kifejtette, az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek.

Az ilyen esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz – jellemezte a helyzetet az SZTE orvostudományi karának adjunktusa.
A szegedi kutatók kísérleteinek eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a “konzerv” ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot. Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen “problémás” esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot.
Az SZTE munkatársai olyan kicsi agyterületet kerestek, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez, az agy mélyebb részen található terület, a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét. A szakemberek azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.

“Ha elindul az epilepsziás roham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjanak olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik” – hangsúlyozta Berényi Antal. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.

A szegedi kutatócsoportnak a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyelésit követően, tavaly születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ, melyhez a megfelelő eszköz kialakítása szükséges.