A külső robotvázakkal foglalkozó technológia a robotika egyik legizgalmasabb területe. A fejlesztések ahelyett, hogy a humán munkaerőt gépekkel helyettesítenék, inkább viselhető, az emberek képességeit fokozó eszközök fejlesztésére koncentrálnak.

Az ipari és fizikai felhasználásokra szánt külső robotvázakat tervez egy augsburgi cég. A fejlesztésük támogatja és felerősíti viselője mozdulatait a nehéz tárgyak felemelése, illetve az azokkal való munka során, ezáltal a tevékenység pontosabb és biztonságosabb is lesz. A Cray X az emelő mozdulatok erősítése mellett segít viselőjének a rossz mozdulatok okozta deréksérülések megakadályozásában – mind ipari, mind egyedi felhasználás során.

Ehhez gyűjtött most 20 millió dollárnyi tőkét a német startup. A vállalkozás a többletfinanszírozásból tovább építené a céget és fejlesztené a technológiát, mind magát az exoskeletont, mind pedig az azzal együttműködő German Bionic IO-t. A felhőalapú szoftverplatform optimalizálja a Cray X-et és segíti azt a tanulásban. A robotikus váz az emelő mozdulatoknál akár 30 kilogramm kompenzációjára is képes.

Az emberi munkát az ipari dolgok internetével (IIoT) ötvöző technológia profitra fordítható előnye, hogy nő a termelékenység és a hatékonyság, magyarázta Armin G. Schmidt, a German Bionic ügyvezetője.

Az A-szériás tőkeemelés két legnagyobb befektetőjének egyike a Samsung Catalyst Fund, az elektronikai óriáscég stratégiai befektetésekkel foglalkozó ága. A másik az egyik legígéretesebbnek tartott, a koronavírus elleni oltást a Pfizer-rel közösen kifejlesztő BioNTech egyik eredeti támogatója, a szintén német MIG AG.

A korábban mindössze 3,5 millió dollár magvető tőkét gyűjtő German Bionic tőkebefektetői között van a Storm Ventures, a Benhamou Global Ventures és az IT Farm is.

Vajon a nem befektetésekre, hanem elektronikai termékek gyártására szakosodott Samsung most miért lépett fel mégis ilyen szerepben, vetette fel a kérdést a TechCrunch. A portál újságírói arra jutottak, hogy vagy maga a dél-koreai cég használná az exoskeletont a saját gyártási és logisztikai tevékenységei során, vagy stratégiai partnerré válna a külső váz gyártásában. Ez utóbbi szintén nem elképzelhetetlen egy olyan területen, melynek értéke az elemzők szerint 2030-ra elérheti a 20 milliárd dollárt.

A startup nem teszi közzé a vevőik listáját, mindössze annyit árultak el, hogy van köztük nagy logisztikai cég, különféle ipari gyártók és infrastrukturális központ. Ezek közül az egyik, a honlapjukon szereplő képek alapján a stuttgarti repülőtér lehet.