Embertani érdekességek nyomába ered a Határtalan Régészet című magazin őszi száma. Olvashatunk egy szenzációs szegedi szifilisz-leletről, a TBC és a lepra csontokat romboló hatásáról, egy cserépfazékba temetett csecsemőmúmiáról és a koponyalékelés különböző típusairól is.

Embertani, antropológiai témákat boncolgat a Határtalan Régészet című magazin őszi száma. Az újságban megdöbbentő történeteket, felfedezéseket olvashatunk az emberi csontokkal, leletekkel kapcsolatban. Az egyik cikk bemutatja például a cserépfazékba temetett, 19. századi csecsemőmúmia megrázó esetét: a csecsemő valószínűleg koraszülöttként vagy már halva születhetett, így a szülőknek nem volt lehetőségük megkereszteltetni. Ezért az újszülöttet egy cserépfazékba helyezték, kezébe pedig egy 1 krajcárost tettek, így temették el a nyárlőrinci temető mellett. Az érméből kivonódott réz pedig később részlegesen mumifikálta a fazékba temetett csecsemőt.

Olyan betegségekről is olvashatunk a magazinban, melyek súlyosan roncsolják az emberi csontokat. Így például egy szegedi, szifilisszel kapcsolatos szenzációs leletet is bemutat a lap: 2007-ben az egykori szegedi vártemplom temetőjéből kerültek elő szifiliszes maradványok (szifilisz esetében a koponyán és a sípcsonton jelennek meg az elváltozások: lyukacsossá, üregessé válik a csont). Két leletet is egy úgynevezett szénizotópos kormeghatározási módszerrel vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mikor hunyhattak el. Az eredmények azt mutatták, hogy az egyik alany 1440-1490 között, míg a másik alany 1435-1470 között hunyhatott el. A szenzációt az jelentette, hogy mindaddig úgy vélték, hogy a szifiliszt Kolumbusz matrózai hozták be Európába. Ezzel a feltárással azonban bebizonyították, hogy a kór jelen volt az Újvilág felfedezése előtt is a kontinensen.

Mindezeken kívül a Határtalan Régészet beszámol egy TBC-ben elhunyt avar kori (i.sz. 7-8. század) lányról, akinek a csigolyái szétroppantak, a csípője szintén károsodást szenvedett a betegség miatt, így összegörnyedve élt éveken keresztül. Megismerhetjük, milyen koponyalékeléseket alkalmaztak gyermekeken, hogyan készült el az első magyar bronzkori arcrekonstrukció egy 25-35 év közötti férfiról, hogyan működhetett egy elzárt lepratelep a Margit-szigeten a 13. században, valamint kiderül az is, hogyan befolyásolhatta a sok lovaglás az emberi csontvázat.