Mindennapi bölcsészet címmel a humán tudományok hétköznapi alkalmazásáról indul előadás-sorozat szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány közös programsorozatán olyan témákat mutatnak be a szegedieknek és a város környékén élőknek, amelyek várhatóan sokakat érdekelnek. Az előadók olyan neves szakemberek, akik sok szállal kötődnek a szegedi egyetemhez: tanítottak itt, vagy szoros kutatási együttműködésük van az SZTE BTK oktatóival, kutatócsoportjaival.

A nyitóelőadáson a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában Racsmány Mihály, a Műegyetem pszichológus professzora az emlékezet és a tudás kapcsolatáról beszél majd. A szegedi Pszichológia Intézetben több mint egy évtizeden át tanító szakember saját kutatási eredményeit is felhasználva bemutatja az emlékezeti előhívás hosszú távú pozitív és negatív hatásait. Áttekinti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az előhívás hatékonyan szabjon gátat a hosszú távú felejtésnek, és kísérletet tesz arra, hogy mindezt összekapcsolja az oktatás és a felejtés szövevényes viszonyával.

A sorozat vendége lesz Kampis György az ELTE professzora és a német Mesterséges Intelligencia Kutató Központ vezető munkatársa, akitől a mesterséges intelligencia fejlődése miatt bekövetkező társadalmi változásokról hallhatnak az érdeklődők. Maitz Péter a Berni Egyetem professzora egy Pápua Új-Guineában született német nyelvet mutat be, Hubbes Attila László a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója, a Kortárs Mitológiakutató Műhely vezetője pedig a hallgatóság elé tárja, hogyan küzd a magyar és román emlékezetpolitika az egyik legősibb írást tartalmazó tárgy, a tatárlaki korong örökségi jogáért.