• 2019-10-15 - Helén napja van.

Select Page

extra wordpress theme

Először fedeztek fel vízgőzt egy távoli bolygón

Először fedeztek fel vízgőzt egy távoli bolygón

Először fedeztek fel vízgőzt egy olyan távoli bolygó légkörében, amely csillaga körül az úgynevezett lakható zónában kering. A Nature Astronomy című szaklapban nyilvánosságra hozott felfedezésről és a K2-18b elnevezésű bolygóról Kereszturi Ákos csillagászt, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársát kérdezték – közölte az nfostart.hu.

A K2-18b elnevezésű égitest mintegy 110 fényévnyire található a Földtől, az Oroszlán-csillagkép irányában. Az exobolygó egy halvány, apró vörös törpe körül kering. Kereszturi Ákos megjegyezte, hogy utóbbi mérete és tömeg egyaránt nagyban elmaradt a mi Napunkétól.

A K2-18b viszonylag közel helyezkedik el a központi csillagához, amelyet egy hónap alatt kerül meg, ez azért érdekes – emelte ki a szakember – mert az a zóna, ahol az exobolygó kering, amit sokan lakhatósági zónának neveznek, egy olyan térség a csillag körül, ahol egy Földünkhöz hasonló kőzetbolygó felszínén, a légkörrel védve – akár geológiai időskálán is – tartósan cseppfolyós halmazállapotú víz maradhat meg.

A Hubble űrteleszkóppal végzett vizsgálatok alapján brit és olasz kutatók jutottak arra, hogy vízpára lehet a K2-18b-nek a légkörében, amely a tranzitjelenség alkalmával állapítható meg – magyarázta a szakember –, vagyis amikor a bolygó a csillag és az űrtávcső közé kerül. Ilyenkor a csillag fénye áthatol a légkörön, különféle elnyelési jelenségek jönnek létre a sugárzásban, és ennek során sikerült vízgőzt kimutatni, de valószínűleg hidrogén és hélium is megjelent – tette hozzá az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Az egyelőre pontosan nem tudni, hogy gőz halmazállapotban fordul elő kizárólag, vagy pedig felhőket alkot vízcseppek képében, de úgy néz ki, hogy végre elérkezett az a pillanat, amikor először sikerült vízgőzt kimutatni egy exobolygó légkörében.

A felfedezés azért lehet fontos, mert a mi Földünkhöz hasonló égitestről van szó, bár inkább egy szuperföldről, miután kétszer nagyobb és nyolcszor nehezebb a bolygónknál – jegyezte meg a csillagász –, de a csillagától olyan távolságra kering, hogy a felszínén a 0 Celsius-fok körüli hőmérséklet is elképzelhető. Bár számos tényezőtől függhet, Kereszturi Ákos mínusz 70 és plusz 50 fok közöttire teszi a felszíni hőmérsékletet. Ami viszont kedvezőtlen a K2-18b esetében, hogy egy vörös törpe körül kering, ráadásul meglehetősen közel, emiatt erős UV-sugárzást kaphat, továbbá az is elképzelhető, hogy tengelyforgása kötött.

Valószínűleg számtalan hasonló égitest létezik még, amely megfelelő távolságra kering a csillagától és vízpárával bír – jegyezte meg végezetül az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, aki szerint továbbiak megismerése után léphet tovább a tudomány, hogy melyek azok a paraméterek, amelyek ki kell deríteni az ilyen és hasonló bolygókról.

Online adás

lejatszo