Csontváry Kosztka Tivadar (1853 – 1919) halálának századik évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. A cédrusok szerelmese – című tárlat könyvtári dokumentumok tükrében mutatja be a festőművész életútját. A képzőművészeti albumok lapjain Csontváry szénrajzai és önarcképe mellett többek között a Naplemente a nápolyi öbölben, Vihar a Nagy Hortobágyon, Baalbek, A taorminai görög színház romjai, Marokkói tanító, Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című festményeit láthatják az érdeklődők.

„Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Paul Gauguinhez hasonlóan meglett emberként, közel 42 évesen, kenyérkereső gyógyszerészi foglalkozását hátra hagyva, autodidaktaként kezdett rendszeresen festeni. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Európa egzotikus vidékein – Dalmáciában, Olaszországban, Jajcében és a Hortobágyon –, majd 1904-től Egyiptomban, Palesztinában és Athénban alkotott. Ezekben az években születtek meg legfontosabb képei.” (nemzetikonyvtar.blog.hu)

„Megtalálta a napút színeket: világító sárgát, lángoló pirosat, fájdalmas rózsaszínt, borzongató kéket. Csontváry Kosztka Tivadar birodalmában tombol a napfény” – írta a művész önéletrajzi kötetének előszavában Szigethy Gábor.

A kamarakiállítás március 13-ig tekinthető meg.