A hazai egészségtudományi képzések történetében először 2017 szeptemberében indult három egyetemen, köztük a szegedin, a kiterjesztett hatáskörű ápolók mesterképzése – közölte a szeged.hu. Az első 13 hallgató most végzett. Az új szakemberek bizonyos esetekben az orvosokat is tudják majd tehermentesíteni.

Nyugat-Európában bevett gyakorlat, hogy a beteg először az ápolóval, vagy az asszisztenssel találkozik, s minden olyan funkciót, amely nem egyértelműen, vagy szükségszerűen orvosi feladat, ő lát el. Azzal, hogy bizonyos egyszerűbb beavatkozásokat – péládul a krónikus betegek rendszeres felülvizsgálatát, leletek ellenőrzését, a gyógyszerírást vagy éppen az alap laborvizsgálatok megrendelését – „leválasztják” a szigorúan vett orvosi feladatokról, jelentősen meggyorsul a betegellátás.

Lélegzethez juthatnak az orvosok, hasznosabbnak érezheti magát a jól felkészült ápoló, és hamarabb jut ellátáshoz az arra rászoruló páciens. Számos felmérés készült azokban az országokban, ahol régóta jól működik a postgraduális képzéssel rendelkező, magasabb szakmai színvonalon dolgozók alkalmazása az egészségügyi rendszerben. Mindenütt egyértelműn pozitív a megítélés: a betegek bíznak a nővérekben, akik szorosan együttműködve az orvossal sikeresen katalizálják a betegellátás folyamatát.

A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán 2017 őszén indult el ez a fajta szakemberképzés. Az idén januárban pedig az országban az elsők között végzett tizenhárom kiterjesztett hatáskörű ápoló szakember.

Az aneszteziológiai, intenzív terápiás és sürgősségi szakirányokon végzett szegedi hallgatók mintegy ezerötszáz órányi elméleti és gyakorlati képzés, valamint több mint 30 vizsga sikeres teljesítése után, februárban vehetik majd át oklevelüket a kar ünnepségén.

Az alapdiplomára épülő képzés elvégzése után a mestervégzettségű ápolók komoly segítséget jelenthetnek majd a rendszer hatékonyságának növelésében, a betegutak optimalizálásában, a minőségi betegellátás biztosításában.