• 2019-07-16 - Valter napja van.

Select Page

extra wordpress theme

Ma is rejtély, hogy ki volt valójában Caspar Hauser

Ma is rejtély, hogy ki volt valójában Caspar Hauser

185 éve, 1833. december 17-én halt meg Kaspar Hauser, „Európa gyermeke”; származásának és halálának egykor egész Európát lázba hozó rejtélyét a mai napig sem sikerült megfejteni – írja az múlt-kor.hu. Egyesek szerint a badeni hercegi család sarja, az uralkodó herceg fia volt, aki útjában állt trónra törő nagybátyjának.

1828. május 6-án egy toprongyos, járni és beszélni alig tudó fiú tűnt fel Nürnberg utcáin, aki egy névtelen levelet mutogatott a járókelőknek. Ebből sok nem derült ki, csak az, hogy Caspar Hausernek hívják és 1812-ben született. Az orvosi vizsgálat is megállapította, hogy a fiú mintegy 16 éves, de értelmi szintje csak egy hatéves gyereknek felel meg. Írni-olvasni gyorsan megtanult, de sokat ekkor sem tudtak meg róla: elmondása szerint mindig is egy földalatti cellában élt, csak kenyeret és vizet kapott, mígnem egy nap gondozója – akinek arcát sosem látta – kivezette és a város határában magára hagyta.

Története Európa-szerte óriási feltűnést keltett, ami csak fokozódott, amikor 1829. október 17-én vérbe fagyva találták, homlokán szúrt sebbel. A fiú szerint egy fekete álarcos férfi támadt rá, de szavait nem tudta bizonyítani. A titkot egyre többen próbálták megfejteni, a bajor király jutalmat tűzött ki, egy angol főrend, Lord Stanhope személyesen kezdett nyomozni, sőt a fiú gyámjának is kineveztette magát. A rejtélyek azonban nemhogy fogyatkoztak volna, de szaporodtak, s betetőzte őket Hauser halála. 1833. december 16-án mély sebbel a mellében támolygott haza, s másnap meg is halt, támadóját soha nem találták meg.

Kaspar Hauser kiléte soha nem derült ki. A legképtelenebb találgatások Napóleont tették meg apának, avagy Mária Teréziát dédanyának, megint mások – lévén hogy a fiú magyar szavakat felismerni vélt – magyar főúri ivadéknak gyanították. El is indultak vele Magyarországra, de Pozsonynál tovább nem jutottak, s a város sem keltett semmilyen érzést benne. Valószínűbbnek tűnik a „hercegi változat”: eszerint a badeni hercegi család sarja, az uralkodó herceg fia lett volna, aki útjában állt trónra törő nagybácsijának. Így aztán születésekor egy beteges csecsemőt csempésztek helyébe, aki hamarosan meghalt, a „váltott gyereket” pedig elzárták.

A teóriát erősíti, hogy megfogalmazója, a nagyhírű jogtudós Anselm von Feuerbach nem sokkal később meghalt (állítólag megmérgezték). Hauser gyámja pedig, a fiún addig aggódó szeretettel függő, ám anyagi nehézségekkel küszködő Lord Stanhope a badeni udvarban tett néhány napos látogatás után védence ellen fordult (az elmélet hívei szerint lefizették). Öt éve egy DNS-vizsgálat igazolta, hogy Kaspar Hauser valóban rokonságban állt a hercegi családdal, amely azonban elzárkózik a további vizsgálatoktól és nem kommentálja az ügyet.

A rejtély több száz könyvet, tanulmányt ihletett, írtak róla regényt, verset, színdarabot (egyebek között Paul Verlaine és Peter Handke is), Werner Herzog filmet forgatott róla, Suzanne Vega dalt szentelt neki. Legtömörebben a merénylet helyszínén felállított oszlop felirata fogalmaz: „Hic occultus occulto occisus est” – azaz Itt ölték meg rejtélyesen a rejtélyest.

Online adás

lejatszo