BUDAPEST – A világhírű professzorról elnevezett kutatóközpont megalapításának 25 évfordulója alkalmából, valamint a tudós munkássága előtt tisztelegve Bay Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Csodák Palotája (Csopa) Tudósok Csarnoka nevű termében – adta hírül az MTI. Fotó: Bay Zoltán előadása a Hold-radarról, 1946

“Bay Zoltán neve összefort a magyar tudással, a legmagasabb szintű kutatói minőséggel” – emelte ki Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója a tárlat szerdai megnyitóján. Felidézte, hogy Európában a Bay Zoltán által először sikeresen elvégzett Hold-radar kísérlet a magyar űrtevékenység kezdetének, valamint a csillagászat új ága, a radarcsillagászat megszületését is jelentette. “Bay Zoltán munkássága továbbá olyan, napjainkban is használt eszközök megalapozásához segített, mint a LED fényforrások vagy a GPS navigáció “ – fűzte hozzá. A tudósról díjat is elneveztek, amellyel az űrkutatás jeles magyar szakembereit ismerik el.

Grasseli Norbert felidézte, hogy Pungor Ernő vegyészprofesszor nevéhez köthető a Bay Zoltán Kutatóközpont megalapítása, amelynek egyik legfőbb küldetése, a fejlett technológiák és eljárások kutatás és széleskörű ipari alkalmazása, valamint mindezen értékek előállításához nélkülözhetetlen társadalmi, gazdasági és állami erőforrások megteremtése. A kutatóközpont az alapítás évfordulóját mind a névadó, mind az alapító szellemiségéhez méltón kívánja emlékezetessé tenni, így az idei évben ünnepi eseménysorozatot indított. Ennek egyik eleme a most megnyílt tárlat.

Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé. A hatóságok zaklatásai elől 1948-ban emigrációba kényszerült, és az Amerikai Egyesült Államokban a George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora. Emigrálása miatt 1949-ben magyar állampolgárságától megfosztották, és akadémiai tagságát megszűntnek tekintették. A rendszerváltást követően 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, és akadémiai tagságának folytonosságát ismerte el.

Mizda Katalin, a tudományos szórakoztatóközpont ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Csodák Palotájának az is fontos feladata, hogy a “tudomány csodáin keresztül” megszerettesse a természettudományos pályákat a fiatalokkal. “A Bay Zoltán emlékkiállítás méltó helyre került, hiszen a Tudósok Csarnokát azért alakítottuk ki, hogy a felnövekvő generációnak Bay Zoltánhoz hasonló példaképeket mutassunk” – fűzte hozzá. A teremben olyan neves kutatók alakjai elevenednek meg, akiknek munkássága alapjaiban változtatta meg saját tudományterületüket.

Az egy évig látható tárlaton a tudós életét és munkásságát, találmányait ismerhetik meg a látogatók, valamint kipróbálhatják a magyar fejlesztésű, BayBoyra keresztelt, 3D nyomtatással készült irányítható robotot is.