• 2019-08-24 - Bertalan napja van.

Select Page

extra wordpress theme

Álom hava – a szegedi Millenniumi kávéházban

Álom hava – a szegedi Millenniumi kávéházban

A magyarkanizsai Bicskei Zoltán szerb-magyar koprodukcióban készült Álom hava című filmjét többször is műsorára tűzte a szegedi Belvárosi mozi, de most egészen különleges formában foglalkoznak a filmmel a szegedi Millenniumi kávéházban.

Az ARACS, a délvidéki magyarság közéleti folyóirata is külön számmal adózott e rendkívüli alkotás, és készítői előtt. Több érdekes információ is fellelhető a filmmel kapcsolatban, úgy mint az is, hogy Atilla királyt Papp Lajos alakította, aki eredeti foglalkozása szerint szívsebész, illetve hogy a film forgatása több mint kilenc évet vett igénybe. Most viszont úgy tűnik alkalmunk nyílik arra, hogy bővebben is hallhassunk az alkotásról, hiszen az Aracs című folyóirat különszámának bemutatására 2018. február 6-án, kedden este 6 órai kezdettel kerül sor Szegeden, a Dugonics tér 12. alatt található Millenniumi kávéház rendezvénytermében. Ez a különszám pedig részletesen foglalkozik az Álom have című alkotással lényegében a filmnek szentelték ezt a kiadást. A szegedi estélyen pedig Bicskei Zoltán rendezővel Bata János az Aracs főszerkesztője beszélget.

A 2018. február 6-án, kedden este 6 órai kezdettel megrendezett est keretében

részleteket láthatunk a filmből, melyet eredetileg 2017. április 27-én mutattak be.

A belépés díjtalan, de önkéntes adományokat köszönettel elfogadnak.

Minden érdeklődőt tisztelettel várnak!

 

Az ARACS c. délvidéki közéleti folyóirat (amelynek 1. száma 2001. augusztus 20-án jelent meg, s azóta folyamatosan évente négyszer lát napvilágot) fő célja a békés és megfontolt, európai léptékű haladás: ebben a magyarság anyaországi határon innen is széttépett szálainak összekötése s a jószomszédi viszonyok ápolása a környezetünkben élő más népekkel. Ezért toborozzuk mindenekelőtt a Vajdaság egész területéről a szerkesztőség tagjait és a munkatársait. S emiatt igyekszünk kapcsolatba lépni elsősorban Magyarország, illetve a Kárpát-medence értelmiségének jelentős személyiségeivel.

Vatikáni adatok szerint a délvidéki, a Tisza bánsági partján található  aracsi pusztatemplom Szent Istvánnak, illetve az ő megbízottjának, Szent Gellértnek a műve. Más egyházmegyei központokkal együtt létesült tehát a bencés kolostor, amelynek neve évszázadokon át települést is jelölt. Eredetileg személynév volt e kifejezés. Ennek emlékét ma is őrzi Magyarországon – Zalában, Somogyban és a Balaton-melléken az Arács, illetve Aracsa földrajznév. S esetleg a szerémségi Racsa is. Mivel az idők folyamán az Aracs pusztatemplomnak jóval gyakoribb és nagyobb rongálásban volt része, mint restauráló munkálatban, ezért ma már csak a lenyűgöző méretei és elpusztíthatatlansága által jelezheti valamikori nagyságát, fontosságát. Érthető tehát, hogy miért kölcsönözte ennek a fenséges romnak a nevét az egyik legjelentősebb csoportosulásunk.

A megmaradás szívóssága, a lényegjelzés töménysége, az újjászületés rejtett lehetősége volt az, ami egyszerre nyűgözte le és szabadította föl az Aracs nevű civil társaság és az Aracs folyóirat alapítóit. Szinte folyamatosan kapni a sebeket és elviselni az ártalmakat, —   mégis diadalmasan mindent túlélni. A passzív ellenállásra, az emberire az istenihez közelítőn példát mutatni – erre törekszik a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az ősi nagytemplomnak és  teremtőinek szellemét őrizve, de azt immár föl is szabadítva, tehát – a szó kulturális értelmében s az elérhető maximum jegyében – eltökélten cselekedve. Forrás: www.aracs.org.rs

Online adás

lejatszo