• 2019-08-24 - Bertalan napja van.

Select Page

extra wordpress theme

100 éves az SZTE GYTK professzora Gábor Miklós

100 éves az SZTE GYTK professzora Gábor Miklós

Boldog embernek vallotta magát 100. születésnapján, 2018. január 30-án is Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar bensőséges ünnepségen köszöntötte a jubiláló farmakológust- adta hírül a Szegedi Tudományegyetem.

A 100. születésnapomon, összegzésképpen kimondhatom: sorsom, hogy mindig oda kerültem, ahol segítségre volt szükség. Boldog vagyok, mert az Isten megadta, hogy teljes szellemi frissességben élhessem meg ezt a napot – fogalmazott Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar 2018. január 30-án 100. éves professor emeritusát bensőséges születésnapi ünnepségen köszöntötték tanítványai, kollégái és tisztelői.

„1918. január 30-án Szegeden születtem. Egyetemi tanulmányaimat 1936-tól a Ferenc József, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Természettudományi Karán folytattam, s diplomát is ott szereztem (1942). Egyetemünkön 1945. október 1. óta dolgozom” – kezdődik Gábor Miklós önéletrajza. A jubiláló farmakológus professzor munkásságát a kutatás és oktatás iránti mély elkötelezettség jellemzi – hangsúlyozta köszöntőjében a két tanítvány, Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja és Zupkó István, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője.

A kamillavirágból előállított „kék olajjal”, a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett szegedi egyetemi Gyógyszertani Intézetben kezdődött Gábor Miklós kutatói pályája. A II. világháború dúlta egyetemi laboratóriumból kikerülő hatóanyag – Jancsó professzor ötlete nyomán és a szegedi klinikai vizsgálatok eredményeként – rekord gyorsasággal gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott. Így aztán Gábor Miklós is hozzájárult ahhoz, hogy 1947 óta kapható a patikákban az úgynevezett renyhén gyógyuló sebek kezeléséhez használatos Azulenol kenőcs.

Különleges monográfiákban adta közre kutatómunkája eredményeit Gábor Miklós: minden könyve az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot, s köteteihez a szakma világhírű képviselői írtak előszót. A szegedi gyógyszertani intézetbeli kísérleteit összegezi az 1960-ban megjelent első művében, amely egyedülinek számít abból a szempontból is, hogy előszavát Jancsó Miklós professzor írta.

Franciaországi ösztöndíjas tapasztalatait is beépítette abba a kötetébe, amely a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Ehhez az angol nyelven írt kötetéhez az előszót a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert adta. A könyvet német nyelvre is lefordították, ami mutatja a szakmai siker nagyságát. A kapilláris rezisztencia farmakológiája című könyve a világhírű stresszkutató, Selye János előszavával jelent meg. A következő nagy munkát a flavonoidok és a rokon származékaik farmakológiájáról szóló monográfia jelentette.

95 éves volt Gábor Miklós, amikor megjelent a kísérletes gyulladások egér modelleken témakörhöz kötődő monográfia-sorozatának harmadik kötete. Az új kutatási irányról tanúskodó, 2000-ben megjelent első kötethez az előszót a szakmai tekintélynek számító Nobel-díjas John Vane írta. A második kötet 2007-ben, a harmadik 2013-ban került ki a nyomdából.

Töretlen lelkesedéssel kutat szinte a mai napig Gábor Miklós, akitől a 100. születésnapján megkérdeztük: mit kívánt, mikor ünnepi tortáján elfújta a gyertyát. A szegedi egyetem professor emeritusa mosolyogva válaszolta: jó egészséget és azt, hogy előadást tarthasson, például a könyveiről, amelyek egy tudós pályájának mérföldkövei.

 

További információ

www.pharm.u-szeged.hu

Online adás

lejatszo