2005-ben ezen a napon mutatták be a Cannes-i filmfesztiválon az Erőszakos múlt című kanadai filmet.

David Cronenberget úgy ismerik mint a kanadai biohorror és egyáltalán a biohorror készítés legjobb alakját. Korai munkái megrázó erejű, elgondolkodtató testfilmek, melyek alapján megkapta a “véres báró” gúnynevet. A Videodrome, A légy és a Meztelen ebéd című filmek alapján világhírnévre tett szert.

Kortárs alkotói korszakának eddig két nagyobb jelentőségű alkotása volt: a 2007-es Eastern Promises és a 2005-ös Erőszakos múlt.

Az Erőszakos múlt története igen egyszerűen és becsapósan indul. Egy átlagos amerikai család életének idilli képeit látjuk. Tom, az apuka éttermet vezet egy kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit. Szerény és szeretetre méltó ember, a közösség megbecsült tagja. Egy éjszaka zárás előtt két bűnöző téved be a helyre azzal a szándékkal, hogy minden bent tartózkodóval végezzenek. Az összes dolgozó lesokkolódik, kivéve Tomot, az étterem vezetőjét, aki önvédelemből kivégzi a két gyilkost. Így válik amerikai hőssé, a média figyelmének középpontjába kerül. Nem sokkal később rejtélyes alakok tűnnek fel a városban, akik azt állítják, hogy Tom múltja elválaszthatatlanul összefonódik az övékkel. A nagyvárosi gengszterek elkezdik zaklatni Tom családját és az idillinek látszó életük hamar rémálommá válik és hamarosan a családtagok is felteszik maguknak a kérdést, hogy a család feje hogy ért ilyen jól az emberéletek kioltásához.

Cronenberg ezzel a filmjével valamilyen szinten a képregények világa felé fordult, mozija alapanyagát Vince Locke alkotása képezte. A történet sötétsége jól jellemzi Vince Locke karrierjét, aki korábban a Cannibal Corpse nevű death-metál banda képanyagainak illusztrátora volt.

Az Erőszakos múlt című képregénye jó alapanyag volt Cronenberg számára, aki már korábbi filmjeiben a testről az elmére irányította figyelmét.  Az Erőszakos múlt témája is inkább az elme sérülékenysége, hasadtsága a test pusztulásának borzalmas képei csak körítésként szolgálnak Cronenberg elmejátékához, ahol egy idő után senki sem maradhat tiszta lelkű emberi lény, olyan mint aki előtte volt az idilli kisváros lakójaként.

A film és a képregény eredeti címe az A history of violence sokkal jobban funkcionál mint a magyar címfordítás, mivel nem csak a múlt az ami erőszakos, hanem az erőszak folyamatosan jelen van már a film első képkockáitól kezdve. És szinte semmi sem változik, mivel a film vége sem ad megoldást vagy feloldozást a brutalitás értelmetlen áramlásával szemben.

A film a Cannes-i Filmfesztiválon a hivatalos versenyprogramban indult az Arany Pálma díjért, valamint két kategóriában versenyzett az Oscarért és elnyerte a Torontói Filmfesztivál legjobb film és legjobb rendező díját.