1954-ben ezen a napon mutatták be az amerikai mozik A hét szamuráj című japán filmet.

Akira Kurosawa a japán film kétség kívül legfontosabb direktora volt, akinek a nevéhez olyan megkerülhetetlen alkotások kötődnek, melyek filmtörténeti alapvetések. 1950-ben került a nagyközönség elé A vihar kapujában című remekműve, mely nemcsak hogy tarolt az európai filmfesztiválokon, de megismertette és azonnal meg is szerettette a műértő és kíváncsi európai értelmiséggel a japán filmet, melyről előtte nem nagyon tudtak semmit. A vihar kapujában a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán díjat, Kurosawa fürdőzött a sikerben és a festőből avanzsált filmrendező elindult a kultikus alkotóvá válás útján.

Két egészestés filmet forgatott, mielőtt belevágott A hét szamuráj elkészítésébe.

A film cselekménye Japán régmúltjára nyúl vissza, az 1500-as években az ország tele volt csavargó harcosokkal, szamurájokkal vagy roninokkal, akik hűbérúr nélkül maradva bárkihez elszegődtek harcosnak, aki megfizette őket.

Közben egy átlagos japán kisfaluban a nép már évek óta attól szenved, hogy egy rablóbanda minden évben ugyanakkor visszatér és kifosztja a falut. A vezetőik megelégelik ezt és úgy döntenek harcosokat toboroznak, hogy megvédjék a falut. Pénzük nincs ezért terményeket ajánlanak fel egy kóborló szamurájnak, aki elvei miatt tényleges juttatás ellenére is vállalja a feladatot és nekiáll roninokat toborozni. Ez viszont nem túl egyszerű feladat, mivel a legtöbb harcos nem olyan mint ő. Végül csupán hat társat tud szerezni, így heten indulnak el a faluba. Van köztük mindenféle alak: igazi tiszta harcosok, bűnözők, álmodozók, és az élet útját keresők. Viszont nemcsak a nagyszámú túlerővel kell felvenniük a harcot, hanem a városiak félelmeivel és kétségeivel is.

A hét szamuráj hatalmas siker volt, az egész világon ismertté tette Kurosawa nevét köszönhetően annak, hogy egy olyan filmről van szó, mely zseniálisan egyensúlyozik a műfajok között. Egyszerre hordozza a western, a melodráma, a távol keleti harcművészeti film, és az akciófilm jegyeit. Ráadásul a japán filmekre jellemző lassú filozofikus látásmód is a film védjegye, amitől az alkotás olyan mélységet kap, mely folyamatos továbbgondolásra ad alkalmat.

Ezt igazolja a film sikere, valamint az, hogy hat évvel később amerikai remake készült belőle, A hét mesterlövész címmel, mely a westernműfaj egyik alapkövévé vált és 2016-ban szintén egy amerikai remake-et termelt ki belőle Hollywood.

A hét szamuráj 1954-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál legjobb rendező díját, versenyzett az Arany Oroszlánért, majd 1956-ban három kategóriában volt jelölve a Brit Filmakadémia díjai és két kategóriában az Oscarra.

Három és fél órás, emberpróbáló játékideje ellenére olyan alkotás született vele, mely kötelező darab minden filmrajongó számára és a mozgóképes történelem olyan alapvetése, mely még sok generáció számára fog ihlettel és élményekkel szolgálni.