1968-ban ezen a napon mutatták be az olasz mozik a Volt egyszer egy vadnyugat című olasz-amerikai-spanyol filmet.

A spagetti-western "hősei"

A spagetti-western “hősei”

Sergio Leone 1964 és 1966 között lerakta egy új filmes műfaj alapköveit, melyet ma italo-westernnek vagy spagetti-westernnek hívunk. Kezdte a fantasztikus “Dollár-trilógiával”, mely az Egy maréknyi dollárért, a Pár dollárral többért és A Jó, a Rossz és a Csúf című westerneket gyűjtötte egybe. A “Dollár-trilógia” valósággal felrobbantotta az olasz filmipart, és Sergio Leone valamint Sergio Corbucci ténykedései nyomán százszámra kezdték el ontani különböző rendezők a spagetti-westerneket. A műfaj követőkre talált mindenhol Európában, köztük a szocialista blokk országaiban is (Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország, Csehszlovákia), ahol a rendszerek ideológiájához hűbbnek vélt indiános westerneket kezdték el tömeggyártani, főként Karl May regényei alapján. Ezeket easternként vagy “vörös westernként” szokás emlegetni. De nem maradt ki Magyarország sem a sorból, nálunk Szomjas György filmrendező nevéhez kötnek néhány eastern alkotást, melyek a western romantikáját és szemléletmódját keverték a betyártörténetekkel. Tréfásan ezeket “gulyáswesternnek” is hívják.

Ezen több országon átívelő és számos látásmódot és tájat megjelenítő filmes műfajnak mégis  a csúcspontja a Volt egyszer egy Vadnyugat volt.

Sergio Leone még 1966-ban találkozott Bernardo Bertolucci rendezővel, aki nem volt túl népszerű azóta hogy bemutatták előző filmjét, A forradalom előtt címmel. Leone ekkor kérte fel Bertoluccit, hogy segítsen a Volt egyszer egy Vadnyugat forgatókönyvének megírásában. Így történt, hogy a film végül Bertolucci történetéből íródott meg Sergio Leone és Sergio Donati által.

A kultikus első jelenet a vasútállomáson

A kultikus első jelenet a vasútállomáson

A történet három szálon indul el: egy férfi érkezik egy elhagyatott vasútállomásra, gyorsan leszámol három banditával, majd sebesülten továbbáll. Egy farmon egy ír férfi gyermekeivel nagy eseményre készül, éppen az asztalokat készítik elő a férfi esküvőjére, amikor lövések dördülnek el és egy Frank nevű férfi érkezik bandájával együtt, és addig nem tágítanak amíg valaki is életben van a farmon. Ezzel egy időben egy kisvárosban egy gyönyörű nő száll le a vonatról és megdöbbenve tapasztalja, hogy senki sem jött elé. Megannyi esemény után a nő, a bandavezér és a névtelen pisztolyhős a farmon találkozik egymással. A nő ugyanis az ír férfihez ment volna feleségül, de csak temetésére ér oda. A bandavezér azért megy a farmra, mert keres valamit, a revolverhős pedig a bandavezért keresi. A kezdetben levegőben lógó szálak lassan fonódnak bele a történetbe, közben feltűnik egy rivális bandavezér és egy csontvelődaganatos vasútépíttető, de hogy mi a közös mindezekben az emberekben, arra csak a végső nagy leszámolás előtt derül fény.

Felépített vadnyugati város statisztákkal

Felépített vadnyugati város statisztákkal

Leone filmje minden szempontból remekmű. Ha elkezdjük részekre lebontani, akkor meglátjuk, hogy minden tökéletes: a színészek, a kamerakezelés, a látványterv, a zene, a jelmezek. Sergio Leone annyira törekedett a legjobbra, hogy sikerült felülmúlnia régebbi szintén zseniálisnak tartott westernjeit. A fényképezésért az igen rutinos Tonino Delli Colli felelt, Leonéval közösen bejárták a helyszíneket Amerikában és Spanyolországban. Hogy még hitelesebb legyen minden amerikai vörös homokot vitettek a spanyol helyszínekre. A díszleteket korabeli fotók alapján építették, felhasználva egy korábbi Orson Welles mozi otthagyott darabjait.

Sergio Leone állandó zeneszerzője, Ennio Morricone is társult a projekthez és előre megkomponálta a filmtörténet leghíresebb dallamait, külön témát írva minden főszereplőre. Ezek a témák pedig a szereplők találkozásakor keveredtek egymással. Leone ezután a zenéhez komponálta meg a jeleneteket, ezért lett az egész mű olyan harmonikus.

A hasonló westernektől szokatlanul mély motívumrendszerrel és szimbolikával operáló mű majdnem három órás játékidejével sem tartalmaz egyetlen fölösleges vagy unalmas jelenetet sem. A vadnyugati korszak lassú eltűnéséről és a kényszerű jövő eljöveteléről szóló film hatással volt minden utána készült vadnyugati témájú mozira és a filmtörténet egyik leghíresebb alkotásává vált, mely az idő múlásával csak nemesedik.