2014-ben ezen a napon mutatták be a Kódjátszma című amerikai filmet.

A film rendezője a norvég, de eddig nem nagyon ismert Morten Tyldum volt. Csupán néhány nagyjátékfilm állt mögötte, melyek között vannak kivételes darabok, mint a Buddy és a 2011-ben igen sok szakmai elismerésben részesült Fejvadászok című filmje. A Fejvadászokat jelölték Európai Filmdíjra és versenyzett a legjobb nem angol nyelvű film BAFTA-díjáért. A kritikusok közül sokan azt írták róla, hogy hasonlóságokat mutat A tetovált lány című filmmel és könyvvel, de több szempontból túl is szárnyalja azt.

Három évvel a Fejvadászok után jött a nagy felkérés Morten Tyldum számára, hogy rendezze meg az angol II. világháborús történelem egyik legfontosabb eseményét.

A Kódjátszma cselekménye 1939-ben kezdődik, mikor az angol kormány létrehoz egy titkos csoportot a német veszély okán. Feladatuk, hogy a németek által használt titkos kódrendszert, az Enigmát, feltörjék és ezzel a náci hadmozdulatok ismertté váljanak. Ha feltörik a kódot, akkor a németek elvesztik a háborút és Európa és Anglia nem kerül közvetlen veszélybe. A csoport vezetője Alan Turing volt, egy briliáns matematikus, aki számos problémával küszködött. A feladatuk igen nehéznek bizonyult, számos zsákutca és fölösleges időtöltés után már minden veszni látszott, Turingtól el akarták venni a program irányítását. Még az utolsó pillanatban előállt egy gépezettel, aminek működését senki sem értette. Ez lett a mai számítógépek egyik alapja.

Turing időt kér és minden tudását és társainak minden tudását a bizonytalan gépezet működtetésére fordítja. És egyszer csak sikerrel jár. Az Enigmát feltörik, így detektálni tudják a német hadosztályok és tengeralattjárók útjait. A németek elveszítik a háborút, de mivel ez egy titkos csoportnak volt köszönhető ezt sokáig senki nem tudta meg. Turing számára ekkor kezdődik el az az üldöztetés, mely egy végső elhatározás felé sodorja egyre jobban.

Morten Tyldum filmje valójában jó is lehetne, de sajnos nem az. Az érdekfeszítő történetet, melyet forradalmi módon vihetett volna vászonra, valószínűleg stúdiónyomásra, giccsparádévává változtatta. Ez köszönthető a mainstream, nagyköltségvetésű filmben való tapasztalatlanságának, valamint talán a forgatókönyvnek, mely a szereplőket közhelygyárakká avatta és a legnagyobb hibája, hogy nem tudott elszakadni attól, hogy az Egy csodálatos elme óta megszokássá vált módon ábrázoljon egy nagyköltségvetésű drámában megjelenő matematikust. Már a főcím betűstílusából és zenei aláfestéséből szinte tudni lehet, hogy mi lesz a következő 120 percben.

Ami az Egy csodálatos elmében viccesnek hatott az itt kifordul magából és gyenge próbálkozás lesz a nagy előd utánzására.

2015-ben a Kódjátszma mégis nyolc kategóriában indult az Oscar-díjért, köztük a legjobb film, rendező, színész és forgatókönyv díjáért. A filmre és rendezőre nem volt esélye, a színész díját a szintén rendkívül giccses A mindenség elmélete tudhatta magáénak. Az adaptált forgatókönyv díja viszont a Kódjátszmát illette meg. Ami még a filmnél landolhatott volna az a legjobb filmzene díja, melyet Alexandre Desplat szerzett, viszont ebben az évben önmagát licitálta túl és nem a Kódjátszma drámai filmzenéjéért kapta meg a díjat, hanem A Grand Budapest Hotel vígjáték filmzenéjéért.

A Kódjátszma a II. világháborús téma kedvelői számára jó kis mozi lehet, mások lehet csak utánérzésnek fogják találni, mely már meglévő filmek sikere hátán akart felkapaszkodni.