2006-ban ezen a napon mutatták be a magyar mozikban a Shop-stop 2. című amerikai filmet.

A mozi Kevin Smith nevéhez fűződik. Ő az amerikai független vígjáték talán legsikeresebb alkotója és karrierje megtestesíti az amerikai álmot, azt ahogy minden film iránt érdeklődő fiatal be akar törni az “álomgyárba”.

Smith munkásságát az amerikai valóság realista ábrázolásának nagymestere, Richard Linklater, ihlette meg leginkább. Linklater hatására találta ki, hogy úgy fog filmet forgatni mint ő, a saját környezetében. Smith munkát vállalt egy new jersey-i vegyesboltban és mindenféle hitelekkel nagy nehezen összegyűjtött 25 ezer dollárt, amit teljes egészében a filmre fordított. A boltos élményei alapján az eladók és vevők kapcsolatáról szóló elsőfilmje, a Shop-stop, azonnal a filmes élvonalba robbantotta be Smith-t. A hihetetlenül vicces és életszagú momentumokból építkező, fekete-fehér film Cannes-ban két díjat nyert és jelölték a legjelentősebb függetlenfilmes fesztivál, a Sundance filmfesztivál, nagydíjára is.

A Shop-stop után Kevin Smith hozzálátott saját filmes univerzumának felépítéséhez, amelynek alapjait az állandó szereplők, a visszatérő gegek, a vaskos, sokszor alpári humor és a éles hangon előadott társadalomkritika, és néhány filmjében az igen finom pszichológiai megfigyelések adták.

Smith a 90-es évek egyik sztárja lett a függetlenfilmes miliőben, vígjátékaival elérte ugyanazt mint Richard Linklater a drámában. Filmjeiben sztárok szerepeltek, a Miramax stúdió teljes egészében felkarolta és támogatta a munkásságát, melynek csúcsa a Képtelen képregény volt, mely meglepően éles megfigyeléseket tett a férfi-női kapcsolatok természetéről, a szexualitás sokszínűségéről, elfogadásról és elutasításról. A Jay és Néma Bob visszavágban két állandó karaktere kapott főszerepet és egyben ez a film volt az, ahol összegezte addigi munkásságát és szó szerint mindenkinek odavágott. Ehhez képest visszalépést jelentett rövid és sikertelen kitérője a romantikus dráma irányába, Apja lánya, címmel.

A rajongók örvendeztek, mikor 2006-ban a Cannes-i filmfesztiválon bemutatták a Shop-stop második részét, felállva tapsolták meg az első résznél is szemérmetlenebb művet. Ez volt Smith nagy rendezői visszatérése.

Két szereplővel indul az előző részből ismert vegyesbolt előtt, az egyik Dante, aki próbálja tisztességgel csinálni munkáját, a másik Randal, akinek az alapelve, hogy a legjobb munka lenne a világon, ha vevők nem lennének. Randal hanyagságából viszont leég a vegyesbolt és a mellette lévő videótéka, így elszegődnek egy gyorsétterembe. A két harmincas férfi kiábrándultan forgatja a hamburgereket, Dante új szerelmével való kapcsolatában látja a jövőt, Randal pedig egyre kegyetlenebben élcelődik az embereken, főként a vevőkön. Feltűnik Jay és Néma Bob, akik az elvonóról szabadultak és Randal a házasodni készülő Dante számára egy különleges bulit szervez, mely olyan lavinát indít el, amire egyikük sem számított a nap elején.

Nagyon ritka, hogy egy folytatás egyáltalán megközelíti az eredeti színvonalát, olyan meg általában nem fordul elő, hogy legalább olyan jó lesz, mint az eredeti. A Shop-stop 2. esetében Smithnek nincs semmi szégyellni valója, a legjobb formáját hozza, miközben játékosan vagy éppen durván, de önmaga, a filmjei és egyáltalán a folytatások természetének kritikáját adja. A film tele van felejthetetlen pillanatokkal: Randal három mozdulattal eljátssza a Gyűrűk Ura-trilógiát, fény derül a koboldok születésszabályozási felhasználására és alapvetően a vevő-eladó sokszor komikus, de sokszor drámai viszonyára.

Smith azóta készített néhány filmet, köztük horrorokat és paródiákat, legújabb filmje idén startolt, de sokan várják a már régóta beígért Shop-stop 3-at.