1942-ben ezen a napon született Martin Scorsese Oscar-díjas filmrendező, az olasz-amerikai mozi egyik legkiválóbb egyénisége.

Számos klasszikust adott a filmtörténetnek, olyanokat mint az Aljas utcák, az Alice már nem lakik itt, a Taxisofőr, a New York New York. Világhírűek gengszterfilmjei, a Nagymenők, a Casino, a New York bandái, és A tégla, mely sok év után elhozta számára a legjobb rendező Oscar-díját.

Az 1980-as években vegyesen kísérletezett drámákkal és vígjátékokkal. Vígjátékai közül ekkor készült a Cannes-ban legjobb rendező díjat nyert Lidérces órák és az öt BAFTA-jelölt és Cannes-ban is versenyző A komédia királya. Ezeken kívül ekkor forgatta le A pénz színe című biliárdfilmjét (melyért a legendás színész, Paul Newman, elnyerte a legjobb színész Oscar-szobrát) és a filmtörténet egyik legvalláskritikusabb alkotását, a Krisztus utolsó megkísértését.

1980-ban futott be a mozikba a Dühöngő bika című filmje.

Jake La Motta amerikai profi középsúlyú ökölvívó a film kezdetén egy átlagos ember a bronxi mindennapok között. Megverekszik azért amije van és azért harcol amije lehetne. Állandó küzdelemben áll feleségével is. De saját testvérével és menedzserével sem felhőtlen a viszonya, mivel Jake dühkitöréseit nagyon kevesen képesek tolerálni vagy bármilyen szinten is elviselni. Közben a bronxi alvilág öltönyös figurái sorra keresik fel La Motta edzőtermét, hogy egy kis szívességért cserébe bajnokot faragjanak a férfiból. A boxoló karrierje során hat alkalommal küzdött meg Sugar Ray Robinsonnal, akivel élete legnagyobb meccseit vívta. La Motta végül kiégett, miután elvesztette a világbajnoki címet, elhízott, nem vágyott már semmire és bárt nyitott, ahol stand-up komikusként lépett fel esténként.

A  Dühöngő bika valóságos legenda lett. Scorsese Robert de Niro-val való együttműködésének egyik legsikeresebb darabja. De Niro 40 kilót hízott hogy eljátssza a kiégett La Mottát, de a többi jelenetben elképesztő fizikai jelenlétről kellett tanúbizonyságot tennie, hogy hitelesen hozza a profi, kőkemény bokszoló szerepét. Scorsese minden alkotói jegyét rajtahagyta a filmen, nem spórolt a művérrel a bokszjelenetek során, a sebek valódiak és egyenesen az arcunkba kapunk mindent, szinte átérződik a képeken a veríték, a vér, a sebhelyek szaga és annak a különleges pillanatnak az íze, amit minden sportoló érzett már a szájában, mikor feladja az ember a küzdelmet. A véresen patetikus képsorok mellett a Dühöngő bikát sok vád érte a filmben szereplő rengeteg agresszivitás miatt, mely nagy részben nők ellen irányul. La Motta gyakran fizikai erőszakot alkalmaz aktuális feleségeivel szemben, ha egy bárban vagy a ring mellett verekedés tör ki akkor sokszor expliciten van mutatva, ahogy nők megsérülnek, a dühöngő tömeg elsodorja és megtapossa őket. Feltételezhetnénk valamiféle nőellenességet ezek miatt Scorsesetől, de ő nem tett mást mint kendőzetlenül ábrázolta a negyvenes évekbeli bronxi világot, melyet a férfiak uraltak és a nőknek nem lehetett szavuk. Persze Scorsese rutinosan ugorhatta át ezeket a problémákat, hasonló kérdésköröket már lefutott korábban a Taxisofőr különböző jelenetei miatt.  

A másik hatalmas erénye a filmnek az operatőri munka volt. Micheal Chapman fényképező saját útmódot keresett, hogy a bokszjeleneteket minél élethűbben tudja rögzíteni, így jutott végül arra a felfedezésre, hogy görkorcsolyát húzva körözött a ringben a harcolók körül, így lehetett a jeleneteket ilyen feszesre és élethűre vágni.

Robert de Niro elnyerte a legjobb színésznek járó Oscart, a másik díjat a vágó kapta, de a Dühöngő bika sokkal több kellett volna, hogy legyen az akkori szakmaiság szemében. A fekete-fehérben leforgatott film tökéletesen hozza képiességében az 1940-es évek világát, a film szereplői mind tökéletesek, életük talán legjobb karakterét hozzák.

A Dühöngő bikát filmkritikusok szavazása alapján már többször minden idők legjobb amerikai filmjének választották. Állításukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a film volt az ami La Motta-ból legendát csinált és filmen ábrázolt karakterének mondatai tökéletesen fémjeleznek egy csak kompromisszumok nélkül működni tudó emberi viselkedési formát: “kell egy ring ahol a bika kidühöngi magát!”