60 éve, 1956. november 4-én indult meg a szovjet hadsereg katonai magyarországi intervenciója, mely a forradalom és a szabadságharc teljes leveréséhez vezetett. Békés Csaba történész, egyetemi tanár és a Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító igazgatója beszélt arról rádiónknak, hogy a történettudomány mai álláspontja szerint miért nem győzhetett 1956-ban a magyar forradalom. A riporter Képiró Ágnes.

November 4-e, 1956 óta a magyar történelem egyik legsötétebb napja. Amennyire szép, derűs felemelő október 23-a, ez annyira olyan, mint amikor egy láthatatlan kéz visszahúz minket a földre. Ez most szovjet kéz volt, a visszahúzás pedig kegyetlen és durva volt. November 4-e pedig a vég kezdete. Amiről azt reméltük, nem fog eljönni, mert az ország kinyilvánította igényét a többpárt rendszerre, a szabad választásokra, a független katonai és politikai státuszra. De tudjuk, a függetlenség egy ilyen kis ország, mint Magyarország esetében csak akkor biztosítható, ha azt hallgatólagosan vagy jóváhagyólag a nagyhatalmak biztosítják. Egészen november 4-ig lehetett azt gondolni, hogy ez biztosítva van. Nem volt.

Gyakori hiedelem még ma is, hogy az Egyesült Államok fegyveres segítséget nyújthatott volna a forradalomnak. Van ennek bármilyen alapja? Vagy ha nem tör ki a Szuezi-válság? Akkor győzhettek volna a Pesti Srácok 1956-ban? Lett volna értelme a további ellenállásnak? 1956 olyan esemény, ahol a fejekben még mindig sokkal több a legenda, az eszme vagy a tévhit, mint a tényszerűség. Ezért is érdemes ezt az interjút végighallgatni, mert kutatásokon alapuló diplomácia történeti tényszerűségeket mond el Békés Csaba. 60 áv távlatából ped már illő ledönteni az esetleges hamis hiedelmeinket, és megerősíteni a valódiakat. Tisztán kell látni, mert 27 éve már megvan a legális lehetőségünk, hogy tisztán lássuk 1956 történéseit, november 4-én innen és túl egyaránt.

És ha már az USA. A Time magazin időnként nagyon mellé tud fogni az “Év embere” díj kihirdetésével. 1956-ban a magyar szabadságharcos nyerte el ezt a címet, 1957-ben pedig Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, végső soron a magyar szabadságharc leverője. Igen érdekes ez, egymás utáni években ráadásul.

Boros Tamás